A kisebb pártok frakcióvezetői/frakcióvezető-helyettesei meglepően sok mindenben egyet tudtak érteni a kormányzati politikusokkal.
„Mind azt kívánjuk, hogy ismét egy olyan világban élhessünk, ahol nagy jelentősége van a fegyverkorlátozásoknak, most viszont arról van szó, hogy biztonságunkat a szükséges elrettentés által is szavatoljuk éppen azért, hogy ne legyen háború” – üzente a német kancellár azoknak a párttársainak, akik kritizálják a rakétatelepítést.
A parlament külügyi bizottságának elnöke szerint a kormány nem a kapitulációra akarja rávenni Ukrajnát. Az egykori MSZP-elnök Mesterházy Attila a Tusványoson azt mondta, egyik fél béketervét sem tartja reálisnak.
Jens Stoltenberg szerint hasonló kapcsolatot kellene kiépíteni Donald Trump kormányával, mint 2016-ban.
Hogy létezne „ukrajnai magyar békejavaslat”, azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is tagadta a legutóbbi Kormányinfón.
A moszkvai, pekingi és Trumppal folytatott Orbán-tárgyalások után született levél szerint Trumpnak „megalapozott tervei” vannak az orosz-ukrán béketárgyalásokra.
A NATO nem kíván közvetlenül részt venni a háborúban.
Épp azután, hogy a NATO jelezte: zavarja, hogy Kína támogatja az Ukrajna elleni orosz hadműveleteket.
Pedig Gulyás miniszter a hét elején még azt mondta, indokolt volt a logo használata.
Az olasz miniszterelnök szerint ez is azt mutatja, hogy Oroszország részéről nincs igény párbeszédre.
Először Putyin és Zelenszkij, majd a saját alelnöke és Trump nevét cserélte fel, és ezek után hiába válaszolgatott magabiztosan a várva várt sajtótájékoztatóján. Biden szerint neki van a legnagyobb esélye nyerni, de Kamala Harris is jó elnök lenne.
Arról nem beszélt, hogy a NATO szerint Kína támogatja az Ukrajna elleni orosz hadműveleteket.
Béketárgyalás! – válaszolta Kína.
Hogyan érhet véget a NATO felé menetelő Ukrajna útja?
Igaz, nem is biztos, hogy nagyon megérte volna.