Kijev harctéri győzelemre törekszik, Putyin a gépek miatt nem aggódik.
Újabb Patriot-rendszereket kap Kijev.
Keddtől csütörtökig Washingtonban tart csúcstalálkozót a NATO, Pekingből még Orbán Viktor is épp odaér. Ukrajna, a védelmi képességek növelése, és a szövetség Trump-biztossá tétele lesz a középpontban, de annyi nagyobb tagállam van épp belpolitikailag törékeny helyzetben, hogy a legnagyobb közös vállalások nem most várhatók.
A leköszönő NATO-főtitkárt Orbán moszkvai útjáról is kérdezték.
A NATO-nak előre szólt, az uniós vezetőket viszont meglepte a moszkvai út.
Területi kérdésekről is szó van nemzetbiztonsági szakértők szerint.
Új parancsnokságot hoznának létre a németországi Wiesbadenben, ami az ukrán erők katonai segélyezését és kiképzését koordinálná.
Október 1-től, amikor Jens Stoltenberg mandátuma tíz év után lejár.
De a háború „természetesen Vlagyimir Putyin felelőssége.”
A miniszterelnök szerint háborúpárti, gazdaságellenes és migrációpárti koalíció jött létre az Európai Unióban.
Végül Orbán is beállt mögé, és a román jelölt is visszalépett.
Pedig nincs két hete, hogy Orbán azt mondta, „Rutte úrnál rosszabb hírű ember a nyugati politikusok közül nincs Magyarországon”.
Az államfő szerint a román államfő sem rossz, hisz kelet-európai, de kifejezett támogatásukat a holland kormányfő nyerte el.
Mi történhetett a magyar külügyben a 2021-es orosz hekkertámadás előtt és után? Mit jelent az, hogy a NATO műveleti térként tartja számon a kibertet? Az oroszoktól indulva egészen az Anonymusig jutunk a podcast-vendégünkkel, Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértővel.
Az amerikai nagykövet rácáfolt a magyar fiatalokat erőszakkal az ukrán frontra hurcoló katonai szövetség képére.