Azt mondják, hogy a leköszönő német kancellár a puszta kapcsolatfelvétellel elismerte a diktátort Fehéroroszország törvényes elnökének.
A Belgrádi Emberjogi Központ azt állítja, hogy egyre gyakrabban találkoznak hasonló esetekkel.
A géppel mintegy háromszáz ember indul majd haza, aki jelezte hazatérési szándékát.
Mert az észak-franciaországi térségekből Nagy-Britanniába induló menekültek kajakokkal és kenukkal próbálnak átkelni a La Manche-csatornán.
A fehérorosz elnök bosszút áll, és tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni az európaiakat. Közben az orosz kormánynál is emeli a lelépése árát.
November végén lejár a rendkívüli állapot, amit a lengyel törvények szerint nem lehet meghosszabbítani. Ezen nem változtat a törvényjavaslat, de több lehetőséget ad a kormánynak.
Elterjedt, hogy a németek buszokat küldenek értük, ez azonban nem igaz. Az EU új szankciókat vezethet be, Alekszandr Lukasenko kemény válaszlépéseket ígér.
Tiltólistára kerülnek személyek, légitársaságok, utazási irodák és „mindenki, aki részt vett az emberek határhoz utaztatásában”.
Jó, hogy akkor ez a kérdés is megnyugtatóan rendeződött.
Lukasenkát és Putyint nem nevezte meg, pedig a lengyel kormány szerint ők állnak a háttérben.
A kimenekítettek között nemcsak afgánok, hanem német állampolgárok is voltak.
A menekültválság patthelyzethez vezetett, több ezren éheznek és fáznak a senkiföldjén, a nemzetközi diplomácia felpörgött, mindenki a másikat vádolja, Fehéroroszország ellen rövid időn belül újabb szankciókat vezethetnek be.
A lengyelek szerint a háttérben meghúzódik egy Putyin-szál.
A menekültek tábora egyre népesebb a lengyel–fehérorosz határon, és időnként valakik lövöldöznek kicsit. A lengyelek szerint az egész Európai Unió stabilitása került veszélybe, a fehéroroszok a lengyel csapatösszevonások miatt aggódnak, legalábbis ezt állítják. A németek elkezdték Vlagyimir Putyin orosz elnök felelősségét feszegetni.
Hétfőn délelőtt szintet lépett a hónapok óta tartó válság a fehérorosz–lengyel határon.