A 26 több, mint az 1, jelentette ki az Európai Tanács elnöke.

Csúcstalálkozó Brüsszelben, repülés saját költségen, hitel a rákosrendezői beruházásra, csütörtöki híreink a 444 napindító hírlevelében.

A koalíció célja, hogy együttműködve próbálja fenntartani, és valamelyest pótolni a kieső amerikai támogatást Ukrajnában

A magyar emberek 92 százaléka támogatja a drogdílerekkel szembeni szigorú fellépést a kormánybiztos szerint.

Legalábbis erre jutott egy tanulmány, ami azt is kimutatta, hogy a Fidesz szavazói azért vevők a központi üzenetre.

Donald Trump óriási lendülettel veri szét a régi világrendet, Elon Musk pedig az amerikai állam képességeit építi le. Mesterterv valószínűleg nincs, improvizáció van. Egyelőre Kína a legnagyobb nyertes. Az oroszok még mindig úgy gondolják, hogy joguk van beleszólni a sorsunkba. Orbán Krisztián a Trump-kormány első heteiről.

„Abszolút százszázalékos nyitottság van a mostani adminisztrációban arra, hogy a Biden-adminisztráció alatt meghozott bosszúintézkedéseket felülvizsgálják, azokat megszüntessék.”

Élő podcastfelvételünkön a feje tetejére állt világrend árnyékában beszélgettünk az orosz-ukrán háború kilátásairól Takács Márk katonai elemzővel és Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel. Mi történhet a fronton, ha az amerikaiak tényleg leállítják a katonai segélyeket?

Interjújából úgy tűnik, a drogkereskedelemmel és nem a sajtóval kapcsolatban.

A magyar külügyminiszter először a szuverenitásunkat veszélyeztetőnek értékelt egy orosz gázvezeték elleni ukrán támadást, majd felszólította az Európai Bizottságot.

2022 óta bujkált, Európa egyik legkeresettebb bűnözőjeként került be az Europol médiakampányába.

A gyerekek védelmében kellett a drogok ellen fellépő kormánybiztost kinevezni.

„Amíg a jelenlegi amerikai kormány van hatalmon, addig kiemelkedően jó kapcsolatok lesznek.”

A Greendependent Intézet négy éven keresztül vizsgálta, mi tartja vissza a magyarokat attól, hogy csökkentsék a karbon-lábnyomukat és klímabarátabban éljenek. A magyar társadalom nagy része már most teljesítette a 2030-ra kitűzött másfél fokos klímacélokat, de nem tudatosan, hanem mert nagy az energiaszegénység.

Például azt az orosz minisztert, aki 2014-ben bejelentette a vitatott státuszú Donyecki Népköztársaság moszkvai „nagykövetségének” megnyitását.