De az emberek jóval gyorsabbak voltak.
Állítólag megrohanták, és nem is hagyták magára, amíg meg nem írta az enyhítést bejelentő posztját. Súlyos képet mutat ez a történet a szuperhatalom működéséről, de Trumpék számára még csak nem is ez a legkedvezőtlenebb olvasata a történteknek.
A 100 százalék fölötti vámok és a Kína elleni kereskedelmi háború mindent felborított a világgazdaságban. Washingtonban biztosak benne, hogy náluk vannak az aduk, de ezzel szinte senki sem ért egyet. Ami jön, az mindenkinek fájhat, és egyáltalán nem világos, miért jár ezzel jól az Egyesült Államok.
Kínai szakemberek pedig bizonyos fegyverek oroszországi gyártásában is részt vesznek.
Macron elnök meghívására az amerikai külügyminiszter, illetve ukrán, német és brit delegációk tárgyalnak békéről és háborúról. Kijev közben azzal vádolja Kínát, hogy tüzérségi fegyvereket és lőport szállít Moszkvának.
Mondjuk, pár naponta változtatja a véleményét, de a Melonival közös találkozó előtt most épp így gondolja.
„Amikor 1990-ben leomlott a fal, a történelem végét hirdették. Most a történelem visszatért és vele együtt a geopolitika is” – mondta az Európai Bizottság elnöke a die Zeitnak.
Felpörgött a kínai gazdaság, mielőtt jöhet a nagy visszaesés.
Hiába tartja barátinak Kínát Orbán Viktor, az állami tévében meglehetősen kritikus riport jelent meg a magyar gazdaságról.
Hétfőtől az európai ár 450 euróról 500 euróra nő.
Trump 90 napos szünetet rendelt el a globális vámokban, de Kína kivétel ezalól.
Vagyis igen, de igazából mégsem.
Az intézkedés kiterjed az okostelefonokra, számítógépekre, félvezetőkre, napelemekre és memóriakártyákra is.
2023 júniusa és 2024 májusa legalább 51 kínai állampolgár teljesített szerződéses katonai szolgálatot Moszkvában.
Na, vajon erre mit lép Trump?