A diákok elégedetlenek voltak az egyetem rossz kommunikációjával, és aggódtak, hogy a téli szünetre sem utazhatnak haza.
Vasárnap amiatt kezdődtek tiltakozások, mert valakik több milliárd dollárnyi szenet csempésztek Kínába, és elterjedt a hír, hogy az ügyben pedig több politikus is érintett lehet.
„A MI OLIMPIAI BAJNOKAINK!” – nyomatékosította a kormányfő.
Egy civil szervezet szerint a rendőrőrsöknek köze lehet a „Rókavadászat" hadművelethez is, amelyet a külföldre menekült „korrupt” hivatalnokok üldözésére indított Kína.
Egyre több városban lehet használni a tömegközlekedést friss teszt nélkül is.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Hszi Csin-pinggel Pekingben tárgyalt.
A kiszivárgott irányelvek szerint a kínai hatóságok a legmagasabb szintű cenzúrát kezdeményezték, ideértve a VPN-ek az online cenzúra megkerülésének egyéb módszerei elleni fellépést.
Már a járványkezelésért felelős állami vezető is a szabályok optimalizálásáról beszélt.
A gyanú szerint 11 jelöltet is támogathatott Kína titkos közvetítőkön keresztül a legutóbbi kanadai választásokon. A kínai kormány szerint ez abszurd vádaskodás.
Covid-tesztállomásokat bontottak le és a rendőröket dobálták az elégedetlen emberek.
Csiang Cö-min a Tienanmen téri vérengzés után került hatalomra, vezetése alatt vált Kína a gazdasági szuperhatalommá, de az erőszaktól sem riadt vissza a Kommunista Párt védelmében.
A kínai hatóságok gyakorlatilag ellehetetlenítették.
Működésben a megfigyelőállam: Pekingben vasárnap senkit se igazoltattak, másnap mégis rendőrök hívogatták telefonon a tüntetőket.
A hétvégi tüntetések egyelőre elcsitultak, Sanghajban a rendőrség barikádot emelt az eddigi tüntetések helyszínéül szolgáló út mellett.
Az 1989-es, Tienanmen téri tüntetések óta nem látott tiltakozási hullám söpört végig az országon. A kínai társadalom egy részének elege van abból, hogy ők még mindig a Covid ellen küzdenek.