A Foxconn elnézést kért.
Utólag megtudták, hogy ilyesmi nem fér bele az amerikai törvényekbe.
Jiang Tianyong ellenzékieket és tüntetőket képviselt a bíróságok előtt, felforgatással vádolták meg.
Az UCLA három kosarasát bolti lopáson érték Kínában, de hazamehettek. Nem is ők, hanem az egyikük apja idegesítette fel az amerikai elnököt annyira, hogy már meg is bánta a jó cselekedetét.
Kiderült, nincsenek is ott könyvek.
Nem árt időben tájékoztatni az állam legfőbb finanszírozóját a legfontosabb változásokról.
Valóságos hősként tért haza ázsiai körútjáról.
Cikket írni persz könnyebb, mint cselekedni. De legalább szembenéznek a problémával.
Unalmas sorok helyett gömb és ívek a Peking melletti könyvtárban.
Közben a kínaiak szerint alaptalan ilyesmiről beszélni.
A kínai gigantikus online leértékelés kétszer akkorát szólt, mint a két legnagyobb hasonló amerikai esemény együtt.
Ha nem, hát nem, rántották meg a vállukat Trump fenyegetőzésére a csendes-óceáni térség országai, és megállapodtak a szabadkereskedelmi egyezmény alapjairól.
Góbés ellenszernek tűnik a magányra, de ez csak egy majdnem hibátlan szinglinapi akció lesz az Alibabán.
Az amerikai elnökök pekingi látogatásai gyakran történelmi jelentőségűek. Ha most sikerülne Észak-Korea ügyében és a vitás gazdasági kérdésekben megállapodni, ez is az lenne.
Alázatos nyilatkozatban ígéri meg a kínai vezetésnek, hogy míg az országban van, nem beszél sem vallásról, sem politikáról. Az öncenzúrát nem ő kezdte, hanem európai akadémiai kiadók.