Szaád al-Hariri pénteken utazott Szaúd-Arábiába, ott jelentette be váratlanul a lemondását is. A szaúdiak vehemensen tagadják a vádat, szerintük Hariri szabadon távozhat.

A kettő akár össze is függhet a szaúdi királydrámában. A világ leggazdagabb családjában kibontakozó belső leszámolás összefügg azzal is, hogy elfogytak Ibn Szaúd fiai, az időzítés pedig az iráni konfliktus élesedését jelzi.

Együtt fejlesztik az iráni olaj- és gázmezőket.

A férfi évek óta Svédországban élt, családja szerint azért indítottak ellene eljárást, mert nem volt hajlandó Iránnak kémkedni európai kollégáiról.

Nemzetbiztonság elleni összeesküvéssel vádolják őket.

Orosz állami nagyvállalatok kezdték felvásárolni az olaj- és gázmezőket és a vezetékeket, miközben az iraki hadsereg iráni segítséggel megtámadta a függetlenségre szavazó tartományt.

Az ISIS jövedelmét biztosító al-Omár mezőt elfoglalták az amerikaiak által támogatott kurdok, de a szír kormányerők csak 3 km-re vannak a mezőtől. Mi lesz ebből?

Úgy tudták, az iráni férfi illegálisan tartózkodik Magyarországon. Rosszul tudták.

Eredetileg Oroszországot sejtették a júniusi támadás mögött.

Az oktatási államtitkár ezt nem a CEU-törvény, hanem az Iránnal kötött kutatási-szakmai együttműködés kapcsán mondta.

Miközben a franciák, a németek, a britek és az oroszok is tiltakoztak, amiért Trump az atomalku felmondásával fenyegetőzött.

Az amerikai elnök elutasította annak írásbeli igazolását, hogy Teherán eleget tesz a megállapodásban foglalt kötelezettségeinek.

Kiderült, hogy két éven át használták az egyik szlovén állami bankot arra, hogy tisztára mossák a Teheránból érkező pénzeket.

Ez is a függetlenedésről szavazó kurdoknak szóló erős üzenet.

72 százalékos volt a részvétel a népszavazáson, ami miatt Irak, Irán és Törökország is kiakadt. A nagy kérdés, hogy mi jön most.