Az újságíró helyzetét súlyosbítja, hogy a börtönből írt Obama elnöknek, az iráni hatóságok szerint pedig ez ellenséges kormánnyal való kapcsolatba lépésnek számít.

Csak több lesz a halott.

Legalábbis ezzel indokolta Benjamin Netanjahunak, hogy miért szállítana Sz–300-as rakétákat Iránnak.

Kansas és Mississippi még újabb szankciókat is bevezethet.

A lázadókat pártoló Irán hadihajókkal válaszol. Eszkalálódik a konfliktus.

Irán nem mondott le atomprogramjáról, de a múlt heti előzetes megállapodás alapján a következő tíz évben aligha lesz atombombája. Barack Obama szerint ez elég idő arra, hogy megnézzék, működhet-e a diplomácia. Az amerikai katonai fölényt ez nem befolyásolja, odacsapni később is ráérnek, mondja.

Egyhavi ostrom után egy iráni hadvezér vezetésével, és amerikai bombázókkal Irak visszafoglalta Tikritet az Iszlám Államtól. A síita ostromlók megcsonkított holttesteket és felperzselt házakat hagytak maguk után. Bosszút álltak, mert a nyáron 1700 társukat lőtték le a folyóparton. E város történetében minden benne van, amitől Irak ennyire borzalmas.

Az iráni ünneplés után ez már a második apró jel, ami elbizonytalanít abban, hogy a Nyugat jó alkut kötött.

A világ vezető politikusai történelmi jelentőségű megállapodásról beszélnek, de nagy kérdés, hogy mi lesz, ha a gazdaságilag megerősödő Irán még nyíltabban kezd el rivalizálni Szaúd-Arábiával.

Irán dúsíthat uránt, csak nem annyit, amennyit eddig. 12 éve várja a világ a megállapodást.

Az első tárgyalási forduló John Kerry és iráni kollégája között tíz percig tartott, most a második körnél tartanak. A tét: lesz-e Iránnak atomja?

Irán és az oroszok szerint már közel a megállapodás, az amerikaiak még nem így látják. Nem tudni, lesz-e ma megállapodás.

Svájcban tárgyalnak a nagyhatalmak külügyminiszterei arról, mit kellene csinálni az iráni atomprogrammal. Öt dolog, amit figyelni kell majd a megállapodásban.