Az olajár 3-4 százalékkal szökött fel a hírre.
A Biztonsági Tanácsban vették napirendre a május 12-i támadásokat.
A hírtelevíziónak nyilatkozó demokrata források szerint Trump ezt direkt eltitkolta az amerikai törvényhozók előtt.
A mekkai csúcson még Katart is visszafogadták kegyeikbe, csakhogy közösen kiállhassanak Iránnal szemben.
Erősödik a feszültség Irán és a helyi szövetségeseik közt.
Hol dühödten fenyegetőzik, hol arról beszél, hogy nem akar háborút. Vannak, akik szerint ezzel teljesen összezavarta Iránt, és kizökkentette a teheráni vezetést a szokásos stratégiájából. Mások szerint viszont önmagát sikerült sarokba szorítania, így vagy kénytelen lesz háborúzni, vagy megszégyenül.
A múlt héten még arról volt szó, hogy nem akar háborút.
A Fehér Ház műveleti szobájában közölte ezt Iránt fenyegető tanácsadói és külügyminisztere füle hallatára a védelmi miniszterével.
Április végén az amerikai titkosszolgálatok még úgy értékelték, nincs különösebb veszély. Két héttel később már repülőhordozó tart Irán felé, a hadsereg meg 120 ezer katona bevetéséről készít terveket.
Állítólag nagyon komoly a terrorveszély. Egy hete is ezt állították, de a külügyminiszterük mégis odautazott a héten.
A legvadabb tervek szerint 120 ezer katonát vezényelhetnek a térségbe - kb. annyit, amennyivel 2003-ban lerohanták Irakot.
Az Aramco olajvállalatnak le kellett zárnia a Janbu kikötőjében végződő kelet-nyugati olajvezetéket, de a támadás nem befolyásolta az olajtermelést.
Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere „szabotázst” emleget.
Washington a múlt héten fokozta katonai jelenlétét a térségben.
Nem ígér sok jót, hogy mindkét országban a keményvonalasok kezdik meghatározni, mi legyen a következő lépés. Az amerikai csapatmozgásokra Irán urándúsítással felel.