Továbbra is az infláció letörése marad a fő cél.
A tojás ára tavaly ilyenkorhoz képest 79 százalékkal nőtt, a sonkáé 37 százalékkal.
Váratlant húztunk friss, alacsony zsírtartalmú tejben.
A hétvége óta a nagy kérdés, hogy a Silicon Valley Bank csődje magával ránthat-e más bankokat. Az amerikai kormány határozott lépésekkel akadályozná ezt meg, de nehezíti a helyzetüket, hogy elég feszült környezetben kell nyugalmat sugározniuk.
A rosszul működő élelmiszeripartól a tavaly kivetett különadókig számos oka van, hogy éppen Magyarországon a legmagasabb az infláció. Öt elismert közgazdász arról beszélgetett, hogy a kormány gerjeszti, és nem tompítja az áremelkedést.
A miniszterelnök megint bement a Kossuth Rádióba, hogy elmondja, „Magyarország a magyaroké”, illetve hogy 2023. december 31-ig egy számjegyű lesz az infláció, és hogy természetesen „mi nem fogunk engedni, úgyhogy Brüsszelnek kell engednie”.
Orbán éves gazdasági beszédében nem olyan finoman utalgatott arra, hogy nem az oroszok robbantották ki a háborút, de szóba került az is, rendezhető-e a vitája Matolcsy Györggyel és hogy hogyan fogadhat be Magyarország vendégmunkásokat, hogy ne essen a "nyugati csapdába"
A jegybankelnök szerint az egész évtizedre kihatnak azok a hibák, amit a kormány az elmúlt években elkövetett.
Januárban 25,7 százalék volt, februárban 25,4. Az élelmiszerek egy év alatt 43 százalékkal drágultak.
Néhány száz postás demonstrált szombat délelőtt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium előtt magasabb, inflációkövető béreket, tisztességes kommunikációt követelve.
Zsiday Viktorral beszélgettünk inflációról, a magyar gazdaság problémáiról. Mennyit számítanak a külső körülmények és a hazai döntések? Mit kell tudnia a jó befektetőnek? Miért az élelmiszerek drágulnak leginkább?
A szankció bosszúja: a szankciópárti országokban két és félszer volt alacsonyabb az infláció januárban, mint Magyarországon.
Mondjuk azért, mert évtizedek óta nem volt akkora az infláció Japánban, mint most.
Itt követheti az Európa-verő magyar áremelkedést.
Ami már beköszöntött.