Egy számjegyű lett.
Orbán elhozta a Lidlbe az olcsó osztrigát, hasnyálmirigypróbáló ünnepek, Pelé és a geometria. Vasárnap még csak az előfizetők hallják, keddtől mindenki.
Szexmunkát végezni legális Magyarországon, de az elavult és értelmetlen szabályozásnak kevesen tudnak megfelelni, mondják a jogvédők. Az egymást érő gazdasági válságok miatt viszont egyre többen fordulhatnak a szexmunka felé.
A kormány és a jegybank közt kedélyes egyet nem értés van, az oroszpártiság vádja megalapozatlan, mondja a miniszter év végi interjújában.
A foci-világbajnok Argentína meg néhány afrikai és ázsiai ország azért még ebben is megelőz minket.
Utoljára 2011-ben drágult ennyit a szilveszteri nemzeti eledel.
Tilos lesz a hiány.
A kormány már karácsony előtt 380 milliárd forint előre nem tervezett kiadásról döntött, és a két ünnep között még további pénzosztás jöhet.
Az ársapka sem a termelőknek, sem a beszállítóknak, de valójában a fogyasztóknak sem éri meg. A meghosszabbított burgonya-árstopon keresztül megpróbáljuk szemléltetni, miért nem.
Az elkövetők a legtöbb esetben elsősorban élelmiszert loptak.
Összességben 15-19,5 százalék közötti inflációval számolnak. Ehhez szerintük a cégek profitnövekedése is hozzájárul.
A jegybank nem tartja kizártnak, hogy 2023-ban 19,5 százalékos lesz az éves átlagos pénzromlás. Az év elején nagyon magas, de az év végére egy számjegyű lehet az adat.
Még az idén bejelentenek a családtámogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket.
Az MNB blogján megjelent cikk szerint az ársapkák nem csökkentették, hanem növelték az inflációt. A kereskedők brutálisan felemelték az ársapkáshoz hasonló termékek árát, és az üzemanyagért most jóval többet fizetünk, mint amennyit az olaj ára emelkedett.
Közgazdasági tapasztalatok szerint gyakorlatilag lehetetlen úgy leszorítani a pénzromlás ütemét, hogy az ne eredményezzen reálbér- és fogyasztáscsökkenést. A fogyasztás már csökken, az infláció viszont felfelé kúszik, és ott is marad sokáig.