A novemberi inflációs adat nem tett jót az árfolyamnak.
Az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett novemberben. És még nincs vége, a hatósági benzin kivezetése decemberben rátesz még egy lapáttal a pénzromlásra.
A KSH ma közli a fogyasztói árak októberre vonatkozó változásait.
Így már csak 84,39 százalék, de nem mindenki hisz az állami statisztikának.
A várt 2 százalékos csökkenés helyett októberben 2,9 százalékkal csökkentek a termelői árak az előző havihoz képest az euróövezetben.
A miniszterelnök inkább a szankciókról és a migrációról beszélt a reggeli rádióinterjújában.
Infláció van.
Az Agrárminiszter szerint a vásárlók tehetnek róla.
Tavalyhoz képest 22,5 százalékkal több bolti lopást regisztráltak az év első tíz hónapjában.
Jelentősen visszaeshet az infláció a következő egy évben, de egy ideig nem lesz olyan alacsony, mint a járvány előtt – így látják a Hold Alapkezelő szakértői. Magyarországon nehezíti a helyzetet, hogy a kormány is beleszól a kamatpolitikába, és még csak nem is keres rajta igazán.
A jegybank szerint a jelenlegi kamatszintekre van szükség az infláció ellen. Ellenben a kormány korlátozza a nagyobb befektetők betéteinek kamatait.
Erőből próbálják az intézményi befektetőket és a gazdagokat az állampapírok felé terelni. Hogy ki a hibás? Naná, hogy Brüsszel!
Az import olcsóbb lehet, mint a helyi beszerzés.
A több mint 80 százalékos kenyérdrágulás duplája a többi európai országban mért áremelkedésnek.
A 21,9 százalékos októberi magyar adatnál csak Litvániában és Észtországban mértek nagyobb inflációt.