A Habitat for Humanity éves lakhatási jelentésében összegyűjtötte, hogyan romlottak az alacsony jövedelműek lakhatási körülményei, és hogy milyen szakpolitikai változtatásokkal – nem – reagált a kormány.
Az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa megvizsgálta a szándékos, befejezett emberöléseket a hatvanas évektől 2021-ig. Így jutott arra a következtetésre, hogy az alkoholfogyasztás mellett a gazdasági problémákat megjelenítő infláció növelheti az emberölések számát.
Bagatell, bolondnak is megéri.
Hatalmasat dobott a Csalogány utcai Lidl, az inflációnak befellegzett.
Tizenkét hónapja tart a reálbérek csökkenése.
A tavaly októberi csúcshoz képest, amikor egy köbméter gáz 1000 forint környékén tetőzött, kb. a hetedére esett vissza a földgáz ára.
A NER-cég bejelentette, hogy 2024 márciusában nem 22, hanem csak 15,4 százalékkal emeli a díjait, amikor az infláció már csak 5-6 százalékra csökken.
Virág Barnabás alelnök arról is beszélt, hogy év végére 11 százalék körül lehet az alapkamat.
Több tízezren veszik fel a hitelt, ami elég drága manapság.
A csereháti falvakban az embereket koldusszegénnyé tette az elmúlt bő egy év drágulása. Vannak, akik a vérüket is eladják, de így sem marad egy árva forintjuk sem a hónap közepére. Mégis azt mondják, hogy legközelebb is a Fideszre szavaznak.
Az inflációcsökkentésben januárig lesz jó világ, az uniós pénzek sorsa novemberre eldőlhet – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a lapunknak adott interjúban. Beszélt arról is, miért ugrott európai csúcsra a magyar infláció, miért nem jó, ha a gazdaságpolitika irányítói a nyilvánosság előtt esnek egymásnak, hogy mik a fekete hattyúk és kit fenyeget a ChatGPT.
Tizenegyedik hónapja a magyarországi infláció a legnagyobb az EU-ban. És még csak nem is a leggyorsabban csökken.
A volt jegybankelnök Bod fél attól, hogy a kormány mostani kínai útja „nagyon sokba kerül az országnak”. Oszkó Péter szerint muszáj lenne sokkal többet költeni az oktatásra, Surányi György szerint a kormány és az MNB fele-fele arányban felelős az Európa-bajnok magyar inflációért.
Az eloszlás ugyanakkor nagyon egyenlőtlen, a legszegényebb 30 százaléknak csak a megtakarítások 5 százaléka jut.
Az igaz, hogy a hat legnagyobb kiskereskedelmi lánc bevétele tavaly 20 százalékkal nőtt. De ez csak az inflációval megegyező szint, miközben a nyereségük 43 milliárd forinttal csökkent, és a tavalyelőtti felére esett. De megtaláltuk, hogy kik jártak valójában jól.