Mindenki csak találgat, hogy mikor és milyen szinten fog tetőzni az infláció Magyarországon. Eddig az összes ötlet hatástalan volt vele szemben.
Beteljesült a Nemzeti Bank jóslata: májusban 10,7 százalékos a drágulás az előző évhez képest. Van olyan élelmiszercsoport, ami 41 százalékkal többe kerül, mint tavaly.
Számszerűsíti is jóslatát David Malpass: a Világbank 1,2 százalékponttal 2,9 százalékra csökkentette idei globális növekedési előrejelzését.
A háború és az emelkedő energiaárak mellett Erdogan elnök unortodox monetáris politikája is hatja az inflációt.
Mindenhol felgyorsult az infláció, de főleg a forintgyengülés miatt van ez.
Májusban 38,3 százalékkal kellett többet fizetni az energiáért, mint egy évvel korábban, az élelmiszerek ára 11,1 százalékkal emelkedett.
Az Eurostat szerint egy év alatt 18,3 százalékkal drágultak a feldolgozatlan élelmiszerek Magyarországon, kb. kétszer akkora ütemben, mint Csehországban és Ausztriában, és jobban, mint Horvátországban, Romániában és Lengyelországban.
Az egyre magasabb infláció ellen leginkább a dollár-megtakarítással lehet védekezni.
Megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani! - tanácsolta az előttünk álló időszakra Virág Barnabás.
Este 5 után már 390 forintba került egy euró, Orbán beszéde ijeszthette meg a befektetőket.
Az ingatlanvásárlás eddig is komoly vállalás volt, napjainkban pedig fokozott kihívást jelent és nem csak a lakásárak emelkedése miatt.
A 20 éves, húszmilliós lakáshitelre most a legalacsonyabb havi törlesztőrészlet 146 652 forint, tavaly 110 ezer forint volt.
Ez duplája a hivatalos KSH adatnak.
A választásnak és az osztogatásnak vége, az infláció és a hatalmas költségvetési hiány azonban velünk marad. Már kevesebb élelmiszert vesznek a magyarok, de a kormány szerint így is csuda jól élnek.
Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek az árak az előző év áprilisához képest.