Három hónappal azután, hogy Nagy Márton garantálta a 3% körüli inflációt, visszatértünk az EU inflációs rangsorának élére.
Az elemzők szerint 3,4 százaléknál kisebb lehet a gazdasági növekedés, az infláció pedig 3,2 százalék helyett inkább 5-össel fog kezdődni.
„Az inflációt, én azt gondolom, hogy letörtük” – szinte napra pontosan két hónapja mondta a mostani gazdasági csúcsminiszter.
De a januári adatokat később közlő Románia valószínűleg most még előzni fog.
„Kedvezőtlen és kellemetlen meglepetés, rendkívüli adat” – így reagáltak az elemzők a vártnál sokkal magasabb januári inflációra.
Legutóbb 2023 novemberében volt magasabb a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Az üzemanyagok majdnem 12 százalékkal drágultak, a liszt ára majdnem másfélszeresére nőtt.
Könnyen lehet, hogy januárban tovább gyorsult az élelmiszerárak inflációja.
„A családok érdekében.”
Decemberben a horvát infláció volt az EU egyik legmagasabbja, csak a román és a magyar áremelkedés haladta meg.
Az őszi jelentésben publikált 1,1 százalék helyett most 0,3 százalékos növekedést várnak Németországban, ahol már a második egymást követő évben zsugorodott a gazdaság teljesítménye.
Évi 8 százalékos kamatot ajánlanak, de csak 4 havi betétre, és vannak még elvárásaik. Ezermilliárdok mozdulhatnak meg a következő hónapokban.
A szakértők szerint ismét kellemetlen meglepetést okozott az inflációs adat, és pont olyan tételek miatt, amik jelentősen hatnak az érzékelt inflációra.
Az elemzők által vártnál is nagyobb lett az év végi drágulás, a lakbérek majdnem 13 százalékkal nőttek, megugrott a tej, a liszt és a tojás ára. Az év egészében 3,7 százalékos volt az infláció.
A válaszadók több mint fele szerint a gyerekekkel kapcsolatos kiadások és a szolgáltatások ára is számottevően nőtt.
Jelentésük szerint a forint gyengülése már meglátszik a fogyasztói árakon is.