A tavaly 17,6 százalékos magyarországi infláció 1997 óta nem látott szintet jelent. Volt két év, amikor még csökkentek is az árak.

2023-ban az előző évhez képest legjobban az élelmiszerek drágultak: 25,9 százalékkal.

Emelést kaptak. Hogy a teljesítményük mennyivel nőtt, nem derült ki.

Vlagyimir Putyin a múlt héten bocsánatot kért egy nyugdíjastól, aki egy kérdezős tévéműsorban a tojás és a csirke magas árára panaszkodott az orosz diktátornak.

Reálkeresetekben sikerült visszatérni a másfél évvel ezelőtti szintre.

Az MNB inflációs jelentése szerint. Jövőre akár 4%-ra is csökkenhet az áremelkedések üteme, idén még 17% fölött lesz az éves infláció.

Egy évig tartottuk az Európa-csúcsot drágulásban, de most a csehek beelőztek. A szlovákoknál és a románoknál még mindig nem vagyunk jobbak.

Még úgy is szépen gyarapodik a politikai osztály, hogy az átlagbér emelkedése az infláció alatt marad.

Nyáron nevezték ki, hogy letörje az árakat, hamar szembesült a nehézségekkel.

Novemberben éves szinten 7,9 százalékkal nőttek, októberhez képest nem változtak az árak.

Októberben 9,9 volt a magyar infláció a KSH adatai szerint.

Az üzemanyagon spóroltunk a leginkább.

Azt írják, 2024. január 1-től infláció alatti mértékben emelkednek az árak. Mihez képest?

„A kormány infláció elleni harca beérett”.

Pedig az Eurostat sokkal jobbnak hozta ki az októberi magyar áremelkedést, mint a KSH. Az olaszoknál nálunk is gyorsabban lassult az áremelkedés, míg három uniós tagállamban már csökkennek az árak.