A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak arról is beszélt, hogy migrációs szabadságharc zajlott tegnap a brüsszeli EU-csúcson, ma pedig azon megy majd a küzdelem, hogy a bizottság kérhet-e több pénzt a tagállamoktól Ukrajna megsegítésére és a saját dolgozóinak a fizetésemelésére.

A lengyel és magyar kormányfő azt akarja, hogy egyhangú döntéseket hozzon az EU migrációs kérdésekben, és amíg erre nem kapnak ígéretet, blokkolják a migrációs végkövetkeztetések elfogadását.

A 21 Kutatóközpont felmérése szerint még az ellenzéki szavazók 40 százaléka is úgy látja, nem esik teljesen egybe a magyar és az uniós érdek. Ki nem lépnének, de azért kritikusak az EU-val a magyarok.

A főváros kétmilliárd forintot kap az EU-tól.

Több mint 200 milliárd euróról van szó, de nem lehet jogszerűen elkobozni, majd Ukrajnának adni.

Pedig nemrég még azzal fenyegetőzött a kormány, hogy nem szavazza meg az újabb szankciókat, amíg az OTP szerepel az ukrán feketelistán.

Magyarország megvétózná az EU energiareform-javaslatát, mert úgymond elvennék a kormány jogát, hogy megvédje polgárait a magas áraktól. Nem biztos, hogy a magyar kormány értelmezi jól a helyzetet – de nem csak emiatt bukott el egyelőre a reformjavaslat.

Négy év alatt, a 2024–2027-es ciklusban.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő a jövő héten Brüsszelben ültetné le Aleksandar Vučićot és Albin Kurtit.

Annak ellenére sem, hogy a menekültek ügyében a kormánynak vitái vannak az EU-val.

A techóriás visszaél az erőfölényével a hirdetési piacon.

Az EU belügyminisztereinek tanácsán a lengyelekkel együtt nemmel szavaztunk.

Az ukrajnai és a déli határon át érkező menekültek magára hagyása, a kárpátaljai és a hazai romák szegregálása és a Pegasus-botrány miatt is elmarasztalták a kormányt.

Pedig májusban Budapesten vizsgálódott az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága, és lesújtó képpel szembesült.

A francia és német államfő is erre kérte.