Az EU belügyminisztereinek tanácsán a lengyelekkel együtt nemmel szavaztunk.
Az ukrajnai és a déli határon át érkező menekültek magára hagyása, a kárpátaljai és a hazai romák szegregálása és a Pegasus-botrány miatt is elmarasztalták a kormányt.
Pedig májusban Budapesten vizsgálódott az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága, és lesújtó képpel szembesült.
A francia és német államfő is erre kérte.
Ez egy újabb lépés az egyetemes ratifikálás felé, ami régi törekvés a szövetségben, és Magyarországnak is szól.
Az igazságügyi miniszter korábban is úgy reagált a hírekre: „fel sem merült", hogy Magyarország ne töltse be a pozíciót.
Novák Katalin szerint helyt fogunk állni.
Egyelőre puhatolóznak.
De az együttműködést folytatni kell. A német konzervatívok szerint az Erdogannal való kapcsolat nagy próbája az lesz, hogy miként dönt a svéd NATO-csatlakozásról.
Az olyan választókerületekben is egyre többen gondolják, hogy jobb lenne újra közeledni az unióhoz, ahol elsöprő többség szavazott a kilépésre 2016-ban.
Nemsokára úgyis érkezik az uniós jogszabálycsomag, amiben hasonló kötelezettségeket kell vállalniuk.
Nicolas Schmit szerint egyre inkább a munkaerőhiány Európa problémája, nem pedig a munkanélküliség.
Talán haladhat az Erasmus- és Horizont-programok ügye.
Júliustól az állam helyett a Mol vállalata végzi majd a szemétszállítást, a környezetszennyező hulladékokért fizetnie kell a gyártóknak.
A külügyminiszter szerint erre azért volt szükség, mert az új blokkok építéséről szóló szerződések fölött eljárt egy kicsit az idő, ugyanis 9 évvel ezelőtt köttettek.