A magyarországi jogállamiság helyzete ismét napirendre kerülhet november 18-án, az uniós tagállamok Európa-ügyi minisztereinek tanácsában.
Az EU álláspontja szerint Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta fegyverként használja az élelmiszert és az éhezést.
Magyarország ezúttal már nincs közöttük.
A több mint 7000 milliárd forintnyi értéket 90 orosz birtokolja.
2009-ben a GDP 22 százalékát költöttük szociális támogatásokra, most 18-nál tartunk.
Májusban 41 százalék, októberben 52 százalék utasította el az Oroszországra kivetett szankciókat.
A látogatásnak elvileg nincs köze az uniós támogatásokról szóló tárgyalásokhoz.
Még az Eurovíziós Dalfesztivál és a foci Eb is „inkább megoszt, mint egyesít”, de „egy közös államfő összehozhatná az embereket Európában”.
A miniszterelnök szerint „ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne”.
Nem helyes bombákat mutogatni a kampányban.
Szerinte a uniós javaslat jelenlegi formájában Magyarország számára gázembargót jelent.
Mikulas Bek, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Csehország Európa-ügyi minisztere szerint „a magyar kormány sok mindenre hajlandó azért, hogy teljesítsék az Európai Bizottság elvárásait”.
Nem veszünk részt benne, nem küldünk kiképzőket.
Egyben azt is tagadták, hogy fegyvert szállítanának Oroszországnak.
Timothy Garton Ash-sel, az Oxfordi egyetem történész professzorával arról beszélgettünk, merre tolja az EU-s integrációt az orosz-ukrán háború, megnyerheti-e bárki ezt a háborút és mit érhet el Orbán Viktor a szankcióellenes retorikával.