A fehérorosz ellenzéki vezető már a választások előtt közölte, hogy sem a fehéroroszok, sem a nemzetközi közösség nem fogja elismerni a választások eredményét.
Annyit mondunk, hogy az exit pollok szerint 87 százalék felett áll, és nem érdekli, ha a Nyugat nem fogadja el a választások eredményét.
Halottlátók a rendőrségen, szerzetesek az alkotmánybíróságon, pereskedés minidubai körül és a bravúros építészeti megoldásokban a Körszállón belül a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadásában.
A megegyezés biztosan csúszik a jövő hétfői külügyminiszteri tanácsülésig.
Az EP állásfoglalása elutasította az orosz rezsim állításait, amikkel Ukrajna történelmét hamisítják meg, és az ország nemzeti identitását rombolják. 4 tiszás megszavazta, egy mi hazánkos tartózkodott, a többiek nem szavaztak.
Jó sok téma felgyűlt a szünetben, bár a legjobb hírt a miniszterelnök már tegnap ellőtte. A ma reggeli bombariadók azonban mindent boríthatnak.
Csúnyán elszámolta magát a kormány tavaly az áfánál és az uniós bevételeknél, miközben kamatokra, saját magára és az állami vagyonra sokkal többet fordított a tervezettnél.
Az unió külügyi biztosa szerint a legrosszabbra, háborúra kell felkészülni Európában.
Pont akkor, amikor Orbán minden eddiginél keményebben nekiment az oroszellenes szankcióknak.
A közéletbe pár hónapja visszatérő volt politikus G. Fodor Gáborral és Hankó Balázzsal dicsérte a soros uniós elnökséget.
A miniszterelnök hadat üzent az Európai Uniónak a soros uniós elnökséget értékelő beszédében.
Friedrich Merz azt is mondta, hogy az Európai Uniónak nincs oka félve nézni Washington felé.
Orbán kidobná a szankciókat az ablakon, az EU viszont a belga király bevonásával használna fel egy 80 évvel ezelőtti törvényt, hogy ne engedjék vissza Oroszországba az állami vagyont.
Lengyelország vette át Magyarországtól az uniós soros elnökséget.
Pedig egy uniós diplomata szerint az EU-nak fontolóra kell vennie, hogy eljárást indítsanak Magyarország és Ausztria ellen, hogy ezzel jelezzenek Franciaországnak.