A mi pénzünk nem kerül Ukrajnába, de részt vállalunk az ukrán állam működéséhez szükséges költségekben, összegezte a csütörtöki EU-csúcs eredményeit a miniszterelnök.
Orbán nem vétózott, így villámgyors döntés született az EU-csúcson.
Elkezdődött a rendkívüli EU-csúcs. Az érkező politikusok közül a lengyel miniszterelnök használta a legkeményebb szavakat.
Orbán vele is ugyanúgy járt, mint Ursula von der Leyennel.
Azt javasolta a gazdáknak, hogy az európai vezetőknek sokkal jobban oda kellene figyelniük az emberek szavára.
Orbán decemberi vétója miatt újra összeülnek az uniós állam- és kormányfők, hogy egyhangúlag döntsenek a költségvetés kiegészítéséről. A csomagnak azonban része az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás is, amit Orbán ellenez.
Az Európai Unió külügyi vezetője, Josep Borrell szerint ez egy tisztán „védelmi jellegű művelet” a jemeni húti lázadók támadásaival szemben.
Zárt ajtók mögött beszélt arról, hogy ez a lépés felborítaná a hatalmi viszonyokat a kontinensen, illetve veszélyeztetné a kormány geopolitikai mozgásterét.
A lap szerint a békát és a seggét indokolt emlegetni Orbán Viktor és az uniós vezetők közötti bizalommal kapcsolatban.
Szankciók ide vagy oda, 2023-ban több mint egymilliárd dollár értékben importáltak ilyeneket.
Trump nem jelent életbiztosítékot, a francia atomarzenál nemzetköziesítésével lehetne az EU önálló atomhatalom.
A nemzeti konzultáció kitöltőinek 99 százaléka ugyanis nem adna pénzt Ukrajnának, ameddig a befagyasztott uniós forrásokat nem kapjuk meg.
A hatalomtól eddig úgy-ahogy sikeresen távol tartott szélsőjobboldali AfD támogatottsága szövetségi szinten már meghaladja a húsz százalékot.
Borrell szerint azért, mert most a Közel-Keletre is figyelni kell, nem jelenti azt, hogy levettük volna a szemünket Ukrajnáról
Hadd segítsünk egy idézettel: „Mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek velünk egyet”.