Orbánnak így is nagy siker, hogy az övé a harmadik legnagyobb pártcsalád Európában, más kérdés, hogy Magyarország mennyit nyer azzal, hogy a Fidesz a liberális tömbből a Néppárton át a legszélsőbb jobboldali formációba lavírozta át magát.
Mióta elsején átvette az EU-s soros elnökséget, volt Kijevben, Moszkvában és Azerbajdzsánban. EU-s illetékesek szerint Orbán ezeken a találkozókon nem az EU felhatalmazásával tárgyalt, Orbán és Putyin nyilatkozatai alapján ők úgy értelmezik, hogy de igen.
Július 1-jétől Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Milyen témákat fog nyomatni a kormány, és mi az ami szép csendesen nem került be az elnökségi prioritások közé? Mi a Make Europe Great Again elnökségi szlogen értelme? És miért jó Orbán Viktornak a soros elnökség? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk beszélgetni Czina Veronikával és Medve-Bálint Gergővel, a HUN-REN kutatóközpont munkatársaival.
A miniszterelnök egy svájci újságnak adott videóinterjút a Putyin-találkozó után. Elmondta, mi volt a három kérdés, amit feltett neki, beszélt arról, hogy milyen Putyinnal tárgyalni, és arra utalt, hogy az EU nevében nyitotta most újra a diplomáciai csatornákat.
Eddig nem látott diplomáciai botrányt kelt a magyar kormányfő útja Putyinhoz.
A főképviselő leszögezte, hogy Orbán Viktor látogatása kizárólag a Magyarország és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok keretében zajlik.
És kritizálja a brüsszeli bürokratákat.
Ha Trump lesz az elnök, akkor „tűzszünet lesz, hogy abból lesz-e aztán tartós béke, az a jövő zenéje, de hogy nem az lesz, ami most van, az bizonyos, és ezért Európának fel kell készülnie arra a helyzetre gyorsan, hogy előbb-utóbb az amerikaiak és az oroszok tárgyalni fognak egymással.”
A közös európai értékek hatékony képviseletét kívánja a magyaroknak.
A magyar miniszterelnök szerint az európai politika új korszaka kezdődik. A Fidesz az Osztrák Szabadságpárttal és a cseh ANO-val lép szövetségre, de várnak további pártokat is.
A magyar miniszterelnök azonban folytatja a munkát, hogy visszavegye Brüsszelt.
A miniszterelnök a kampányban kockázatos módon, de nem teljesen alap nélkül Brüsszel elfoglalását vizionálta. Az európai szélsőjobbos áttörés azonban elmaradt. Az Európai Bizottság vezetője az lett, akit Orbán nagyon nem akart.
Az uniós állam- és kormányfők megállapodása alapján António Costa lesz az Európai Tanács elnöke, Kaja Kallast pedig kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek jelölik.
A hivatalos megbeszélés előtt a magyar miniszterelnök váratlanul odalépett az ukrán elnökhöz.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy nem tudja támogatni Ursula von der Leyen újrázását az Európai Bizottság élén.