Az uniós állam- és kormányfők az EU-csúcson másodszor próbálják meg kiválasztani az uniós intézmények vezetőit. A három nagy pártcsalád már megegyezett a személyekről, de Giorgia Meloni és Orbán Viktor még így is bekavarhat.
Ezért Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek kellett kiadnia a nyilatkozatot.
António Costát a Tanács élére, Kaja Kallast pedig kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek jelölnék.
Fontos a jó benyomás, mert július 1-jétől Magyarország lesz az Unió soros elnöke.
Claudiu Târziu szerint ők eddig sem akadályozták Orbánék felvételét.
Elfogadták a 14. szankciós csomagot, ahogy Josep Borrell korábban beharangozta, Magyarország kihagyásával döntöttek róla.
Az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint hiába ajánlottak olyan alkut Orbánnak, mint a NATO, arra is nemet mondott.
A Szuverenisták tagja lenne a Mi Hazánk EP-képviselője is, a német AfD vezetésével ők lehetnek a harmadik EU-szkeptikus, populista, szélsőjobboldali frakció.
A miniszterelnök politikai igazgatója az Egyesült Államok és Európa együttműködéseit is segítené, de csak ha a novemberi amerikai elnökválasztáson Trump és a republikánusok győznek.
Az uniós vezetők már tavaly decemberben megállapodtak erről, az első kormányközi konferencia június 25-én lesz.
A miniszterelnök szerint háborúpárti, gazdaságellenes és migrációpárti koalíció jött létre az Európai Unióban.
Magyar Magyarnak farkasa.
30 százalékkal vagyunk az uniós átlag alatt.
Öt esetben ajánlották az uniós pénzek visszavételét. A helyzet amúgy javult.
Az uniós csúcs szünetében Meloniról és az olaszokról is beszélt.