Az Európai Bizottság olyan alternatív jogi megoldásokon dolgozik, amik csak többségi jóváhagyást igényelnének.
A szervezők nem tudják, hogy a fideszes EP-képviselő miért nem ment el.
Fantasztikusnak nevezte az Európai Bizottság elnökét, akivel mindenképpen találkozni akar.
Friedrich Merz az út előtt odaszólt az USA-nak is, hogy „tartsa távol magát” a német belpolitikától.
Szijjártó Péterhez hasonlóan a szlovák miniszterelnök is bírálta az Európai Bizottság döntését.
Így múlik el az EU dicsősége? A kilencvenes évek elejétől a közép-európai országokban általános egyetértés volt abban, hogy az EU jó, oda kell tartozni. Mára az Unióhoz való viszonyulás vált az egyik legfontosabb belpolitikai törésvonallá.
A háború kitörése után az orosz állami tévécsatornát, a Russia Todayt a Nyugaton szinte mindenhol betiltották. A Novaja Gazeta utánajárt, hogy milyen módszerekkel igyekszik a propaganda ennek ellenére is megszólítani és befolyásolni az amerikai és európai közönséget.
A magyar miniszterelnök szerint nem érdemes ehhez nagy reményeket fűzni.
Mondjuk, pár naponta változtatja a véleményét, de a Melonival közös találkozó előtt most épp így gondolja.
Nem hozták nyilvánosságra a bevételeik forrását. A kérdés az, amióta lobbiznak.
Úgy, hogy tavaly, az egész évben 38 százalékos volt a csökkenés. A jogvédő szervezetek szerint ezek a statisztikák rengeteg emberáldozatot is jelentenek.
Már a miniszterelnök is a tiszás Kollár Kingáról posztol.
Miért dönthetett Trump a vámügyi hátraarcról, mit hoznak majd a megállapodások, és mit jelent az új vámvilág az EU-nak és Magyarországnak? Békés Gábort, a CEU Közgazdasági Tanszékének docensét kérdeztük a legújabb fordulatról.
Mindenki felkapta a fejét arra a több száz oldalas jelentésre, amelyben az Egyesült Államok kormánya keményeket mond Magyarországról. Pedig már az első Trump-kormány sem finomkodott Orbánékkal a jelentéseiben, aztán a demokraták folytatták a hagyományt.
Elég, ha az Állami Számvevőszék ellenőriz.