Együttérzéséről biztosította az ukrán elnököt, és azt ígéri, miniszterelnökként Ukrajna EU-csatlakozását is feltétel nélkül támogatná.
Évtizedes tabuk dőltek meg, Németország konfliktusövezetbe küld fegyvereket, az EU pedig harci repülőkkel szereli fel az ukrán haderőt. Az EU amúgy is a legbőkezűbb támogatója Ukrajnának, lekörözve még az Egyesült Államokat is. A nagy kérdés, hogy egyáltalán még célba érhet-e a hadisegély.
Az ukrán ENSZ-nagykövet vezetésével kb. 100 diplomata tiltakozott így az orosz agresszió ellen.
Ahányszor a szankciók feloldását követelte, annyiszor kényszerült kiállni a szankciók mellett. Közvetlenül utána.
Esetében a lépés inkább csak szimbolikus, aligha az EU tagállamaiban tartotta.
"Ha nem történik meglepetés, és senki se tiltakozik" - mondta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője.
Rakétázzák Kijevet és más nagyvárosokat is. Zelenszkij elnök azt mondta, hogy személyesen ő az első számú célpont.
Az Ukrajna elleni invázió miatt többek között kibővítik a szankciós listát, a rajta lévő cégek meg magánszemélyek európai vagyonát befagyasztják, és beutazási tilalom alá kerülnek.
Aláírtak egy nyilatkozatot erről, igaz, a dokumentum senkit sem kötelez semmire.
Az EU az amerikaiaknál és a briteknél jóval szigorúbb szankciókkal sújthatja Oroszországot, amint a külügyminiszterek rábólintanak, de várhatóan rá fognak. Büntetik a paksi beruházást finanszírozó állami bankot is.
Josep Borrell biztos benne, hogy egyhangú döntés születik, pedig a tagországok elég megosztottak.
A lengyel miniszterelnök kezdeményezte a brüsszeli csúcs összehívását Putyin hétfő esti bejelentése nyomán. Az USA és az EU is előre figyelmeztette Oroszországot, hogy büntető intézkedéseket hoznak, ha elismerik a szakadárokat.
2021 harmadik negyedévének adatai szerint.
De még ha úgy is ítélnek, hogy a jogállamiságot megsértő országokat pénzmegvonással szankcionálhatják, a büntetés valószínűleg csak a választás után jöhet – írja a Népszava.
Az uniós állampolgárok csak külföldön tarthatnának ilyen pénzügyi eszközöket.