Kaja Kallas és Marco Rubio az orosz-ukrán háború lezárásáról tárgyalt volna.
Kormánypárti nyilatkozatokból raktuk össze, hogy nagyjából mit jelenthet majd a gyakorlatban a "Soros-csápok", a "USAID-hidra fejeinek" levágása, a Birodalom lerakatának kiebrudalása.
A leendő német kancellár szerint az amerikai bejelentések után egyértelművé vált, hogy Európának nagyon gyorsan cselekvőképesekké kell válnia.
A francia elnök a Trumppal való találkozó után azt mondta, a megállapodásnak „nem Ukrajna feladásáról kell szólnia”, biztonsági garanciákra is szükség van.
Ez az a határozat, amit Magyarország nem szavazott meg.
Az EU legfontosabb vezetői egyetértenek a követendő tárgyalási stratégiában, és bár reménykednek a folytatásban, azzal a forgatókönyvvel számolnak, hogy Trump Amerikája kiszáll.
Két béketervet terveznek benyújtani az ENSZ Közgyűlése elé. Az egyik az orosz haderő kivonulását követeli Ukrajna határain túlra, a másik nem. Vajon melyik támogatja a magyar kormány?
Miközben Trump éppen felrúgja az évtizedes szövetségi rendszert, mert gyengének és élősködőnek tartja Európát, az európai vezetők két nem hivatalos válságértekezletig és óvatos nyilatkozatokig jutottak arról, hogy Zelenszkij nem is diktátor. Orbán mindegyikből kimaradt.
Mostantól a „Hollandia az első”-elvet követik.
Magyarország várható ellenállása miatt valószerűtlen az egyhangú jóváhagyás.
Annyira utálják az Uniót, hogy lélekben kontinenst váltottak.
„Ha a nemzeti hadseregek egyesítését értik alatta, akkor ez nem fog megtörténni. De én annak a híve voltam, hogy Európa, az Európai Unió fejlessze ki saját védelmi képességeit” – mondta Radosław Sikorski.
Orbán Viktor Dubajban fejtette meg a világpolitikát a trumpista műsorvezető mellett. Szó volt béketervről, Ukrajnáról mint problémáról, az ukrán emberekről mint hősökről és az EU széteséséről is.
Németország esélyes következő kancellárja szerint az EU-nak egységesen kell fellépnie.
De a januári adatokat később közlő Románia valószínűleg most még előzni fog.