A Munkáspártnak szeptemberig kisebbségben kell kormányoznia.

Az EU-s főképviselő már nagyon várta a beszélgetést, Rubio még Szijjártóval is hamarabb beszélt, mint vele.

Nem akarták elítélni a belarusz rezsimet. Nem egyedül: először Szlovákia sem írta alá.

Halottlátók a rendőrségen, szerzetesek az alkotmánybíróságon, pereskedés minidubai körül és a bravúros építészeti megoldásokban a Körszállón belül a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadásában.

Az EP állásfoglalása elutasította az orosz rezsim állításait, amikkel Ukrajna történelmét hamisítják meg, és az ország nemzeti identitását rombolják. 4 tiszás megszavazta, egy mi hazánkos tartózkodott, a többiek nem szavaztak.

Közel egyperces videóban és angol nyelvű posztban fejtegeti, hogy az uniós szankciók csak nekünk, Európának rosszak.

Pedig egy uniós diplomata szerint az EU-nak fontolóra kell vennie, hogy eljárást indítsanak Magyarország és Ausztria ellen, hogy ezzel jelezzenek Franciaországnak.

„Az orosz fél megerősítette, hogy azt, amit le kell szállítaniuk, azt a 3,5 milliárd m3 gázt, le is szállítja. Létezik a déli gázszállítási útvonal és léteznek más lehetőségek is” – mondta a szlovák miniszterelnök.

A szlovák miniszterelnök szerint Moszkva megbízható energiapartnere az országuknak, ellentétben Ukrajnával.

Annalena Baerbock német külügyminiszter Moszkvát hibáztatta, azzal vádolva Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy kijátssza a szankciókat.

A 2,7 milliós Örményország nem határos az EU-val, az 1980-as évek óta pedig szinte folyamatos vitában van a szomszédos, az EU fontos gázellátójának számító Azerbajdzsánnal, és a területén orosz katonai támaszpont is van.

A paksi szerződést visszacsinálni nem lehet, részben újratárgyalni viszont igen, így gondolkodik a kínaiakkal kötött megállapodásokról is. Magyar Péter a Reuters hírügynökségnek beszélt arról, mit tenne győzelme esetén.

A német külügyminiszter szerint a látogatás egyértelmű jelzés volt a szíriaiaknak, hogy újjáépülhetnek a kapcsolatok Németországgal és az EU-val. Ennek persze van feltétele.

A diplomáciai lépés oka az, hogy Orbán politikai menedékjogot adott Magyarországon a korrupcióval vádolt PiS-politikusnak, Marcin Romanowskinak.

A kormány nem biztosította az uniós források elköltésének átláthatóságát, különösen a közbeszerzések terén, és nem vezetett be mechanizmusokat a korrupció elleni küzdelemre.