Ahogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is.
GDP-arányosan csak két ország van mögöttünk.
Az önkormányzati szövetségek javaslatára a jövőben a helyhatóságok cégeinek is csak a korábban lekötött földgáz-mennyiség 60 százalékát kell kötelezően átvenniük.
Februártól még 120 milliót buknak a szankciók második körének élesítésével. Az EU tagállamai már csak harmadannyit költenek orosz energiára, mint tavaly márciusban.
Hasonlóan Szegedhez, Miskolcon is negyedével kevesebb gáz fogyott év végén, mint amit megrendeltek, közel 200 millió forintos kötbért követel az MVM.
A szegedi távhőcég most állna át több geotermikus energiára, ami harmadába kerülne a gáz árának, de inkább a gázt is égetik.
Nem a magyar adó miatt, hanem amiatt, amit az Európai Bizottság vetne ki az energiacégekre.
Az enyhe tél és a recessziós várakozások is segíthettek ebben.
A külügyminiszter szerint a paksi atomerőmű a hazai áramtermelés felét adja, ehhez kellett az orosz fűtőanyag.
Eddig is jelentős tulajdonnal rendelkezett az osztrák olajcégben az arab állam.
Az Alteo idén a legjobban teljesítő részvény volt a magyar tőzsdén.
A világ szénfelhasználása első alkalommal az idén lépi át a 8 milliárd tonnát, és egyben megdönti a 2013-ban felállított korábbi rekordot.
A kormány nagyon próbálja sulykolni, hogy a szankciók miatt szűnik meg az olcsó üzemanyag korszaka. Pedig a magyar ellátásban a háború előtt bevezetett ársapka okozott igazi gondokat, a szankciók hatását csak februárban érezte volna meg a Mol.
Az Uniper és az RWE választottbírósághoz fordul, amiért az orosz cég leállította a gázszállításokat, hiába volt még érvényes szerződése a németekkel.
Szlovákiában jövőre a gáz és a távfűtés lakossági ára 15 százalékkal emelkedik, az áram ára viszont nem változik.