Nagy a tét Macronnak.
A miniszterelnök a kampányban kockázatos módon, de nem teljesen alap nélkül Brüsszel elfoglalását vizionálta. Az európai szélsőjobbos áttörés azonban elmaradt. Az Európai Bizottság vezetője az lett, akit Orbán nagyon nem akart.
Az uniós állam- és kormányfők az EU-csúcson másodszor próbálják meg kiválasztani az uniós intézmények vezetőit. A három nagy pártcsalád már megegyezett a személyekről, de Giorgia Meloni és Orbán Viktor még így is bekavarhat.
Fontos a jó benyomás, mert július 1-jétől Magyarország lesz az Unió soros elnöke.
A francia elnök azután nyilatkozott, hogy történelmi veresége után előrehozott parlamenti választásokat kellett kiírnia, Marine Le Pen győzelemre esélyes pártja pedig külföldi- és bevándorlásellenes kiáltványt adott ki.
A választási kampány kiemelt témája lehet az antiszemita támadások növekvő száma Franciaországban.
A francia válogatott csapatkapitánya a „szélsőségek” elleni szavazásra szólított fel.
Országszerte több mint százötven nagygyűlést szerveztek.
Előtte és utána persze volt szó orosz-ukrán háborúról, Kínáról és Gázáról.
Kizárások, koalíciók, káoszba süllyedő pártok Macron bejelentése után, de az átrendeződéseknek Le Pen lehet a legnagyobb nyertese.
„Bármi is legyen a francia parlamenti választások eredménye.”
Megválasztották az Európai Parlament új képviselőit. A friss eredményeket Hegedűs Dániellel, a German Marshall Fund elemzőjével értékeltük.
Macron arra játszik, hogy a francia választók megrémülnek Le Pen kormányra kerülésének esélyétől. De mi van, ha nem? Közben Németországban is történelmi eredményt ért el a szélsőjobb.
Váratlanul jól szerepelt a Fidesz által háborúpártinak titulált pártcsalád, miközben az euroszkeptikus radikálisok több országban is javítottak.
Le Pen pártjára több mint kétszer annyian szavaztak, az átrendeződésnek európai hatásai is lehetnek. Három hét múlva előrehozott választásokat tartanak Franciaországban.