Pedig a jegybanki alapkamat is fele a magyarnak. Érdekes.

Az élelmiszerek ára kerek 40 százalékkal emelkedett. Gyakorlatilag bármire ársapkát húzhat a kormány, bár az eddigi intézkedések nem bizonyultak alkalmasnak.

A kenyérinfláció inkább 100 százalékos, de az átlagok alapján számolt éves infláció az élelmiszereket tekintve jelenleg 54,3 százalék.

Az év elején csak 50.

A pékek szerint nincs mit tenni, a talpon maradás érdekében a költségeket érvényesíteni kell, de így sincs extraprofit a sütőiparban. Meredek az inflációs-kaptató, és nem látszik a csúcs.

Nem jut mindenre, amire korábban jutott, így élelmiszerre sem. Júliusban több pénzt hagytunk a boltokban, mint tavaly karácsonykor, de ez csak azt jelzi, hogy az infláció egyre inkább felpörög.

Küszöbön a stagfláció, amikor minden egyszerre lesz rossz, ráadásul az egyik probléma orvoslása a másik súlyosbításához vezethet.

Júliusban 13,7 százalékra ugrott fel az infláció, de ez még mindig messze nem a csúcs.

Megnyílt egy harmadik kikötő is.

Ami tavaly 16 ezer forintba került, az most 22 ezerbe.

Oroszország és Ukrajna pénteken kötött egyezséget a szállításokról, szombaton mégis rakéták hulltak Odesszára.

A kenyér, a hús, a margarin és a sör nálunk drágult a legjobban januárhoz képest az Európai Unióban.

Nagyon drágul a zöldség és a tojás is, de olívaolajban egész jól állunk.

Ez az a szint, amikor a pár termékre kivetett árstopnak sem lehet már érdemi hatása.

Az extraprofitadóról nem egyeztettek velük, az ársapkát nem csak nekik kéne nyögniük, mondta Heiszler Gabriella.