Pedig a jegybanki alapkamat is fele a magyarnak. Érdekes.
Az élelmiszerek ára kerek 40 százalékkal emelkedett. Gyakorlatilag bármire ársapkát húzhat a kormány, bár az eddigi intézkedések nem bizonyultak alkalmasnak.
A kenyérinfláció inkább 100 százalékos, de az átlagok alapján számolt éves infláció az élelmiszereket tekintve jelenleg 54,3 százalék.
Az év elején csak 50.
A pékek szerint nincs mit tenni, a talpon maradás érdekében a költségeket érvényesíteni kell, de így sincs extraprofit a sütőiparban. Meredek az inflációs-kaptató, és nem látszik a csúcs.
Nem jut mindenre, amire korábban jutott, így élelmiszerre sem. Júliusban több pénzt hagytunk a boltokban, mint tavaly karácsonykor, de ez csak azt jelzi, hogy az infláció egyre inkább felpörög.
Küszöbön a stagfláció, amikor minden egyszerre lesz rossz, ráadásul az egyik probléma orvoslása a másik súlyosbításához vezethet.
Júliusban 13,7 százalékra ugrott fel az infláció, de ez még mindig messze nem a csúcs.
Megnyílt egy harmadik kikötő is.
Ami tavaly 16 ezer forintba került, az most 22 ezerbe.
Oroszország és Ukrajna pénteken kötött egyezséget a szállításokról, szombaton mégis rakéták hulltak Odesszára.
A kenyér, a hús, a margarin és a sör nálunk drágult a legjobban januárhoz képest az Európai Unióban.
Nagyon drágul a zöldség és a tojás is, de olívaolajban egész jól állunk.
Ez az a szint, amikor a pár termékre kivetett árstopnak sem lehet már érdemi hatása.
Az extraprofitadóról nem egyeztettek velük, az ársapkát nem csak nekik kéne nyögniük, mondta Heiszler Gabriella.