A háború kitörésekor pártállástól függetlenül az amerikai szavazók jelentős része úgy gondolta, az USA-nak többet kellene tennie Ukrajnáért. Azóta a téma megosztóbbá vált, nem kis részben a republikánus párt szélsőjobboldali frakciójának köszönhetően.

A Columbia példáját követve több egyetem területére sátrakkal települtek ki a tüntetők. Diákok százait vették őrizetbe.

A nebraskai Omaha külvárosa romokban.

A fegyverszállítmány értéke hatmilliárd dollár, amely része annak a 60 milliárd dolláros segélycsomagnak, amelyet Joe Biden amerikai elnök szerdán írt alá.

A lap sürgette a Fehér Házat, hogy az elnök üljön le beszélgetni a nagy független sajtótermékek újságíróival.

Egy nap alatt több száz embert vettek őrizetbe országszerte, akik palesztinpárti - és gyakran Izrael-ellenes fennhangú - tüntetéseken vettek részt a nagy amerikai egyetemeken. Mindeközben zajlik azoknak a gázai tömegsíroknak a feltárása, amikben sebesülten, meztelenül vagy megkötözött kézzel találhattak közel háromszáz palesztin áldozatot két kórház területén.

És Nigerből is. Éppen azután, hogy kiderült, mindkét ország szorosabb partnerséget alakítana ki Oroszországgal.

Krími célpontokat támadtak.

„Az elnök közvetlen utasítására.”

Benjamin Netanjahu szerint ez ahhoz hasonlít, ami a Németországban történt az egyetemeken az 1930-as években.

Elhúzódó jogi csata következhet, de nagyon sok múlik a következő kilenc hónapon.

Ebből 61 milliárd dollárnyi támogatást kap Ukrajna.

A Kreml álláspontja szerint az ő pozícióik erősödnek meg.

Az orosz kormány szerint tovább rombolja majd Ukrajnát az amerikai támogatás.

A gyanú szerint részeg volt a sofőr.