A kampány során Donald Trump még azt ígérte, hogy további részleteket hoz majd nyilvánosságra Jeffrey Epstein ügyében.
Teljes gőzzel folytatódhat az ukránozás.
A külügyminiszter többek között azzal dicsekedett, hogy az elmúlt három év mindegyikében megdőlt a kereskedelmi forgalom rekordja.
Elfogytak a fejadagok egy kenyai menekülttáborban.
Nick Adams Izrael-párti posztjai miatt lett nemkívánatos Kuala Lumpurban. A szakértő szerint jelölése azt mutatja, hogy az Egyesült Államok nem érti Malajzia és a régió fontosságát.
A republikánus szavazók között továbbra is törést okoz az Epstein-ügy, Trump hiába állítja, hogy ez már senkit nem érdekel.
Miközben a világ Irán nukleáris törekvéseire figyel, kevés szó esik egy talán még valószínűbb jelöltről: Dél-Koreáról. Az ország egyre komolyabban fontolgatja a fegyverkezést, mivel Trump második ciklusa alatt megrendült a bizalma az amerikai védelemben. Egy ilyen lépés lavinát indíthatna el Ázsiában.
Az amerikai elnök azt is mondta, hogy a háborúban senki oldalán sem áll.
Trump „csupán egy kérdést tett fel, nem buzdított további öldöklésre”.
A kormány pedig abban bízik, hogy Trump erőfeszítései eredményre vezetnek a következő 50 napban, így nem lesz szükség Oroszország elleni szankciókra.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint az, ami történik, nem a béke, hanem a háború elmélyítése felé mutat.
Csalódottság, újabb fegyverek és vámok, a Kreml elszántsága: pontosan mit ígért Trump, miért ígérte, és milyen hatása lehet ennek az orosz–ukrán háborúra?
Látszólag teljes fordulat az „egy nap alatt véget vetek a háborúnak” után: Trump az orosz főváros megtámadására kapacitálta az ukrán elnököt, és nagy hatótávolságú amerikai fegyverek átadásáról beszéltek.
A válaszadás előtt Elon Musk véleményét „kikérő” mesterséges intelligencia Hitler éltetése előtt a dél-afrikai „fehér népirtásról” is hablatyolt már.