A miniszterelnök fogadja Alice Weidelt, a német Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnökét. Ez még fél éve is elképzelhetetlen volt. Még nem lehet tudni, hogy Orbán trollkodik vagy szövetséget épít. Az viszont biztos, hogy több tabut is ledönt.
Friedrich Merz szerint a Trump-kormányzat lépéseinek következményei lesznek az országra nézve.
Akkor sem számítanának az AfD támogatására, ha kisebbségben kellene kormányozniuk.
A 20% felett álló szélsőjobb idáig politikai embargóban volt Európában. Korábban a magyar miniszterelnök sem akart találkozni velük, mert tudta, hogy ezzel a német-magyar kapcsolatokat kockáztatja.
A vitatott indítvány elfogadása véget vetett a szélsőjobboldali párttal való együttműködés régóta tartó bojkottjának.
Friedrich Merz a kitoloncolásra várókat üres laktanyákban helyezné el.
Friedrich Merz azt is mondta, hogy az Európai Uniónak nincs oka félve nézni Washington felé.
A német kancellár pártját 17 százalékos lemaradással a harmadik helyre mérik a közvéleménykutatók. Az előrehozott választásig még szűk három hónap van. Scholz már csak a kisebbfajta csodában és az ukrajnai békében bízhat.
A köztársasági elnök lemondta szaúdi útját, hogy közvetítsen a pártok között.
Normál esetben 2025 őszén lenne parlamenti választás, a biztos nyertesnek látszó ellenzéki CDU előre hozná januárra. Ennek érdekében hajlandó lenne Scholz kancellár bizonyos terveit támogatni. Az AfD karanténja miatt már most nagyon valószínű, hogy a szociáldemokraták egy nagykoalíció kisebbik partnereként hatalmon maradnak.
A solingeni késes támadás, és a szélsőjobboldali AfD tartományi választási sikerei után Németország lassan rájön: nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig. A közhiedelemmel ellentétben az Afd egy ideje már nem csak az egykori NDK problémája, csak Bajorországban kétmillióan szavaztak rájuk legutóbb.
Az olasz lap szerint Olaf Scholz a „béke kancellárjaként” vonulna be a történelembe, és az ukrajnai háborút arra használja fel, hogy visszaszerezze az elvesztett támogatását belföldön.
A szélsőségek előretörését hozta a szeptember 1-jei két keletnémet tartományi választás. A centrumpártok közül csak a konzervatív CDU tudott talpon maradni. Jó eséllyel mindkét tartományban ők adhatják majd a miniszterelnököt, ehhez azonban meg kell kötniük egy nemkívánt szövetséget.
Sahra Wagenknecht januárban alapított szélsőbaloldali populista pártja mindkét tartományban harmadik lett.
Szeptember 1-jén Szászországban és Türingiában tartanak választást. Miután a hagyományos pártok többsége megsemmisült, az AfD akár mindkét helyen győzhet. A királycsináló szerepébe egy új szélsőbaloldali párt kerülhet.