Tavaly közel 13 ezren folyamodtak második állampolgárságért, többségük Németországban.
Brüsszel szerint nagyon lassan halad előre a brexit ügye, és vészesen fogy az idő a megállapodásra.
Azt szeretnék, ha új népszavazást tartanának a kilépésről.
Ha végül megegyezés nélkül szakít az EU és a brit kormány, akkor ők inkább továbbállnának.
Erre csak a Brexit után lesz lehetőségük, az EU közös piacán ilyen tilalmat nem vezethetnének be.
De összességében mégis csökken a létszám. Nekünk marad a 21 hely.
Közben azt is szeretné, ha az EU feladná megszorító gazdaságpolitikáját, mert az csak a populistákat erősíti.
A Brexit óta megtízszereződött az állampolgársági kérelmek száma.
A héten Magyarországra látogat a Harvard professzora, Dani Rodrik, aki egészen máshogy áll a globalizációhoz, mint amit a sztárközgazdászoktól megszokhattunk.
Nem tiszta, ki adott ennyi pénzt arra, hogy a briteket rávegyék, az EU-n kívül jobb lesz élet.
Azaz a brit külügyminiszter a brit miniszterelnök ellen. A téma természetesen a brexit, illetve hogy mennyire legyen kemény a szakítás.
A brexit körüli bizonytalanság és a lassuló gazdasági növekedés miatt a munkavállalók számára kevésbé vonzó ország lett Nagy-Britannia.
Továbbra is döcögve halad a brexit előkészítése.
Értékes szövetséges, globális kihívások, kifejezett bizodalom, mély gazdasági partnerség.
Theresa May miniszterelnök korábban azt mondta, a sötétkék útlevélhez való visszatérés „a függetlenség kifejezése” lesz.