A magyarok banki megtakarításainak közel egynyolcada van már külföldön.
A First Republic bedőlése után a legnagyobb amerikai bank még nagyobb lett. Ezt előzetesen biztos nem akarták volna Washingtonban, de kialakult helyzetben valószínűleg senkinek nem volt jobb ötlete. Az igazi kérdés persze az, hogy ezzel tényleg vége van-e a 2023-as bankválságnak.
Boros Imre közgazdász szerint - aki maga is a bank igazgatótanácsának tagja - „mintha terrorbombázás történt volna”.
A CNN szerint a férfival nemrég közölték, hogy elbocsátják a bankból.
Az amerikai Silicon Valley Bank csődje arra mindenképp jó volt, hogy megmutassa, a digitális eszközök terjedésével mennyire elszakadt egymástól, ahogy az ügyfelek bankolhatnak, és ahogy a hatóságok képesek lehetnek közbelépni egy bankpánik idején.
Matolcsy György már régóta ferde szemmel nézte a bankok túl magas számlavezetési díját.
A német óriásbank árfolyama akkorát esett, hogy már Olaf Scholz is a nyilvánosság előtt nyugtatta a kedélyeket.
Továbbra is az infláció letörése marad a fő cél.
Főleg Svájcban szűnhet meg sok munkahely, miután a UBS beolvasztja a riválisát.
Akár pánik is kitörhet a tőkepiacokon.
A Credit Suisse felvásárlása a riválisa által egyáltalán nem nyugtatta meg a piacokat, de ehhez a svájci hatóságok módszereinek is lehetett köze.
Filmdrámákba illő fordulatok után a svájci jegybank kijárta, hogy az UBS vegye meg a botrányok sújtotta svájci bankot.
A svájci kormány és a jegybank rendkívüli szabályozással érné el, hogy már a hétvégén bejelenthessék az összeolvadást.
Két amerikai bank csődje után egy európai bank is a frászt hozta a befektetőire, a Credit Suisse viszont gyorsan segítséget kapott. Az európai bankválság most valószínűleg elmarad, de a svájci banknak azért még lehetnek gondjai.
A jegybank úgy döntött, hogy április 1-től duplájára, 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát, és annak negyedére nem fizet kamatot a bankoknak.