A 20% felett álló szélsőjobb idáig politikai embargóban volt Európában. Korábban a magyar miniszterelnök sem akart találkozni velük, mert tudta, hogy ezzel a német-magyar kapcsolatokat kockáztatja.

A legesélyesebb kancellárjelölt, Friedrich Merz kizárta, hogy koalícióra lépjenek a szélsőjobbal.

Nácik-e a németek? AI-jaj! A Főváros versenybe száll Rákosrendezőért, ami kísértetiesen emlékeztet Trump 1985-ös projektjére. Műkincsbotrány Hollandiában, a hét nagyobb hírei a 444 reggeli hírlevelének hétvégi kiadásában.

Szerdán a CDU/CSU bevándorlási javaslata az AfD támogatásával ment át a törvényhozáson.

A vitatott indítvány elfogadása véget vetett a szélsőjobboldali párttal való együttműködés régóta tartó bojkottjának.

Miközben az amerikai Elon Musk arról szónokol, hogy a németek vetkőzzék le a történelmi bűntudatukat, a szélsőjobb már 20 százalékon áll. Hogy jutottunk idáig és hogyan reagál erre a német mainstream? Tényleg egyre rasszistábbak lennének a németek?

A Microsoft alapítója szerint Musk annak ellenére választja a populista kavarást, hogy szuperokos ember.

Közel egyperces videóban és angol nyelvű posztban fejtegeti, hogy az uniós szankciók csak nekünk, Európának rosszak.

A szállodavezető nem értette a taktikát, hiszen a vezető politikusok és a királyi családtagok is a saján nevükön foglalnak náluk.

Ők is azt várják az amerikai elnöktől, hogy változtassa meg a világot.

Indoklásuk szerint egyre nehezebb objektív érvek mentén vitatkozni a platformon.

Faji gyűlöletkeltés gyanújával folyik nyomozás a párt szórólapjai miatt.

Bejött a papírforma, Olaf Scholzot indítják a szocdemek, Alice Weidelt a szélsőjobbos párt.

Szóba került a német bürokrácia, Hitler és egy Mars-expedíció is.

Musk korábban beállt a szélsőjobboldali AfD mellé, bolondnak nevezte Scholz kancellárt és antidemokratikus zsarnoknak a német elnököt.