A legszegényebbek közül sem kap mindenki szociális tűzifát. Közeleg a tél, intézkedéseket sürget a Habitat for Humanity.
Mostantól nyílt pályázaton fogják kiválasztani, kik végezhetik a felzárkóztatást a legszegényebb falvakban.
A visszaesés fő oka a járvány, az orosz-ukrán háború és az éghajlatváltozás.
2050-re nagyjából kiegyenlítődik a nemek aránya, utána pedig többségbe kerülnek a nők.
A szociológus szerint a fokozatos elszegényedés ellenére sem valószínű, hogy tömeges ellenállásba ütközne a kormány.
Hajléktalan emberekkel, pszichés betegekkel, alkoholfüggőkkel foglalkoznak, és annyira keveset keresnek, hogy maguk is segítségre szorulnak. Néhányan most olcsóbb lakásba költözhettek.
Ha viszont Magyarország támadna, tízből nyolcan nem vennének részt benne.
A modernkori statisztikai nyilvántartás bevezetése óta nem volt ilyen.
A Menhely Alapítvány felmérése szerint az elmúlt két évben érezhetően csökkent a hajléktalanellátó intézmények igénybevétele, a kihasználtság a három évvel ezelőtti szint 80 százaléka.
Február óta legalább 15 fórumot szervezett roma választóknak az 1Magyarország Kezdeményezés borsodi, baranyai, csongrádi és szabolcsi választókörzetekben, melyre a helyi képviselőjelölteket is meghívták. A pártoknak a romák nem igazán voltak fontosak a kampányban, ők viszont valós politikai reprezentációt szeretnének.
A nők egy része elhalaszthatta a gyermekvállalást.
Gyerekeket segítő civilek beszéltek arról, milyen hatásai vannak az ún. gyerekvédelmi törvénynek és népszavazási kampánynak.
Egy hete üzemel a Migration Aid menekültszállója Angyalföldön, ahol önkéntesek segítenek az állam helyett a háborúból menekülőkön.
A Secret Service szerint a cölibáttyák nem tudnak nőhöz jutni, ezért bajt keverhetnek.
A hat ember aközé a 22 inuit gyerek közé tartozott, akiket Grönlandról Dániába vittek, hogy megtanuljanak dánul, és így a grönlandiak „mintaképeiként” áthidalják a dán és az őslakos kultúrák közti szakadékot. Csúfos kudarc lett a vége.