A gondozók saját pénzből vett borotvákkal dolgoznak, egyetlen ollóval kénytelenek vágni 82 beteg körmeit.
Az állam helyett egyre inkább az egyházak felelnek azokért a nehéz sorsú gyerekekért, akik nem élhetnek a vér szerinti szüleikkel. Kinek jó ez, és kell-e vajon keresztet vetni?
83 százalék nem hiszi, hogy valaki meleggé válna attól, mert hall a témáról az iskolában.
Hiába javult az anyagi helyzetünk, semmit sem dolgoztunk le a hátrányunkból. Más országok a térségben képesek voltak rá.
A műsorvezető és felesége, Csobot Adél számára csak az számít, hogy a gyerekük boldog legyen.
A Mazsihisz, a Goldziher Intézet és a Medián legfrissebb, antiszemitizmusról szóló kutatása szerint nem a zsidók a gyűlölködés elsődleges célpontjai ma Magyarországon. Ennek ellenére bőven vannak olyan részletei, melyek aggodalomra adnak okot.
Nem csökkent, hanem tíz százalékkal nőtt azoknak a magyarországi vállalatoknak a száma, melyek nyíltan kiállnak az elfogadásért.
Ha be is jutnak, sokan lemorzsolódnak. Az épületek alig akadálymentesek, és rokonokat kell napközben segítségül hívni. Hiába a jó szándék, az egyetemek sok mindent nem tudnak maguk megoldani.
Megmérték, milyen megosztottságot érzékelnek a világ országaiban. Dúl-e osztályharc, összecsap-e város és vidék?
Az elmúlt napok is megmutatták, hogy milyen elviselhetetlen a hőség a városokban. Komoly fejlesztések nélkül viszont a helyzet csak rosszabb lesz. Tervek már Budapesten is vannak, a megvalósítás még várat magára.
A kormány a kedden elfogadott törvénnyel kitiltotta az iskolából a homoszexualitással foglalkozó felvilágosító foglalkozásokat. A törvényt támogató és azt ellenző pszichológusokkal beszélgettünk arról, hogy milyen hatása volt ezeknek a foglalkozásoknak, és milyen lesz nélkülük a társadalom.
A magyar társadalom kétharmada szerint súlyos a korrupció, a felük mégis fél jelenteni - derült ki a Transparency International legfrissebb globális felméréséből.
A közelgő választás miatt társadalmi kampányt indít a TASZ, hogy felrázza az embereket, ne tűrjék tovább a gyűlöletkeltést. A kampány arca a színész Nagy Zsolt.
A FECSKE civil hálózat szerint 2020 márciusa óta nem lehet látogatni a rabokat, Skype-olni nagyon ritkán lehet, telefont pedig 35 ezer forintos letéti díjjal használhatnak a fogvatartottak, 75 forintos percdíjjal.
Így is nagy összeg, 77,5 milliárd jut a Felzárkózó települések programra. De egyelőre nem világos, hogy a kieső pénzből mennyit és honnan pótolnának.