Miután tavaly októberben leváltották a Jarosław Kacziński-féle PiS-t, a Fidesz korábbi szoros szövetségesét.

Az OTP és a K&H után harmadik bankként.

A keleti nyitást megideologizáló gazdasági semlegesség alaptézise, hogy azzal kereskedünk, akivel megéri. Ehhez képest 2025-re a kormány megint azzal számol, hogy az import jobban nő majd, mint az export.

Pocsék teljesítményt nyújt a magyar ipar, és a kilátások sem biztatóak, hiszen az új megrendelések a tavalyi szint nyomába sem érnek.

Parlamenti bizottsági meghallgatásán „új pénzügyminiszterről” beszélt.

Hétfőn a vésztartaléknak számító olaj-gázolaj tüzelésű áramtermelőket is bekapcsoltatták.

Aggasztó a trend, amit az élelmiszereknél látni: március óta folyamatos a drágulás, ráadásul a tavalyi bázis is magas volt.

Egy nettó 300 ezer forintos igazolt jövedelemmel rendelkező adós a jogszabály alapján akár 180 ezer forintot is fordíthatna törlesztőrészletre.

Valószínűleg még az utolsó pillanatban is csiszolgatták a tervezetet a Pénzügyminisztériumban. Jövőre 4122,989 milliárd forint lesz a deficit. Kamatfizetésre többet költenek, mint családtámogatásra, a közmédia az ideinél is több pénzt kaphat, számos egészségügyi kiadást lefaragnak, nyugdíjakra 9%-kal több jut.

És ma derült ki az is, hogy a történelemben csak egyszer volt nagyobb az októberi deficit.

Az évet 4 százalékos előrejelzéssel kezdte a kormány, a múlt héten 0,8 százalékot jelentettünk az EU-nak.

Az új lehetőségek költségvetése készült el, ami egy békeköltségvetés, fókuszában az építkezéssel.

Az elérhető adatok alapján megnéztük, hogyan fejlődött Románia az elmúlt években, miben érte utol és miben előzte meg Magyarországot.

Ezzel együtt már több mint 3000 milliárd forint hiányzik az államkasszából.

A 2025-ös költségvetés tervéről nyilvánosságra hozott véleményében néhány konkrét számot is publikált a Költségvetési Tanács. Jövőre az Igaz Derék Magyar Polgár sokat vásárol, még többet bankol, de az autóját sem felejti el. Emellett máris megvannak 2025 legnagyobb nyertesei.