A javaslat mögött azonban valószínűleg még nincs tagállami többség.
Egy személyt azonban levettek a listáról a tagállamok.
Az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében határozottan kiállt Ukrajna mellett, óvatos lépéseket jelentett be Gázával kapcsolatban, gazdasági kérdésekben pedig a bal- és a jobboldalnak is tett gesztusokat.
Különben vétóznak.
Az EU a vízummentesség felfüggesztésével fenyegetve az ügynöktörvény és az „LMBT-propaganda” tilalmáról szóló jogszabály visszavonását követelte, és a határidő lejárt.
Az elfogadott szankciók többek között tranzakciós tilalmat vezetnek be 22 orosz bankkal szemben, és megtiltják az orosz kőolaj finomításával előállított, más ország neve alatt értékesített kőolajtermékek importját is. Júniusban még Magyarország és Szlovákia is vétóval fenyegetőzött.
Az Európai Bizottság 2000 milliárd eurós tervet rakott le az asztalra, de akár másfél évig is eltarthat majd a vitája.
Egyesítenék a Közös Agrárpolitikát és a kohéziós politikát.
Az Európai Parlamentben csak 175-en szavaztak igennel az Európai Bizottság elnökének megbuktatására.
De további erős felszólalások is voltak a Budapest Pride tanulságairól rendezett vitában.
Az uniós alapértékek megsértésének gyanúja miatt indított 7-es cikkely szerinti eljárás 2018 óta folyik Magyarország ellen. Az eljárás még mindig csak az első fázisban van, miután hiányzik a továbblépéshez szükséges 21 támogató szavazat. Azonban ha utóbbi sikerülne is, az Európai Tanácsban mindenképpen elbukna a kezdeményezés.
Magyarország sem vétózott.
A miniszterelnök szerint „kis híján elsöpörte a népharag”, amiért nem támogatta Ukrajna EU-tagságát.
A maradék 26 tagállam így külön dokumentumban adta ki az Ukrajnával kapcsolatos következtetéseit.
A legutóbbi EU-csúcs óta eltelt három hónap nem könnyített a magyar miniszterelnök helyzetén. Orbán továbbra is el van szigetelődve, és pozícióját tovább ronthatja a nagy ambíciókkal érkező új német kancellár.